A sajtótájékoztatón elhangzott egy sejtelmes félmondat, miszerint a teljes Sziget II DC1 épületre megszerezték a BREEAM minősítést. Ez azt jelenti, hogy mások csak az adott épület egy bizonyos részére szerzik meg a bizonyítványt?

Igen, ez valóban így van. Mi a teljes épületre megszereztük a BREEAM very good minősítést, ami nem feltétlenül érvényes valamennyi raktárépületre Magyarországon.

Januárban indult az építkezés, most pedig itt állunk bent, és jöhetnek a bérlők, ami valóban lenyűgöző teljesítmény. A kivitelezés talajcserével indult. Miért volt erre szükség?

Nem talajcseréről van szó. Itt szántóföld volt, ami nem teherhordó felület, a felső löszréteget minden építkezés előtt el kell távolítani. A talajmechanikai szakvélemény mondja meg, hogy mi az a talajréteg, amit már használhatunk, mi az alapozási felsősík. A hét tonna teherbírású ipari padló alatti részt vissza kell tölteni, tömöríthető földdel, de ez ilyen esetekben a szokásos eljárás, nem történt semmi szokatlan. Talán csak annyi, hogy az 4000 tonna „felesleges” talajt újrahasznosították, ez termőföldként szolgál tovább.

A Sziget II lokációja tagadhatatlanul kiváló, de ez mégiscsak egy raktár, egy doboz. Miben más, mint a többi, M0 mellett sorakozó hasonló épület? Talán laikus a kérdés, de miért nincs tele a tető napelemmel?

A tetőt eleve úgy terveztük és kiviteleztük, hogy alkalmas legyen napelemes rendszer fogadására, ami egy rásegítő rendszer lehet(ne). Az amerikai és nyugat-európai raktárainkra elsősorban a nagy partnereinknél folyamatosan telepítik a napelemeket, nem utolsó sorban azért, mert ott állami támogatást is igénybe lehet venni ilyen célra. Mi is érezzük ezt az igényt, de a megvalósításhoz ki kell dolgozni a megfelelő üzleti modellt. A Prologisnak és a bérlő partnereinknek is megvan a saját napelem stratégiája, ezt kell összhangba hozni. A Prologis Amerikából érkező üzleti modelljét adaptálni kell a hazai jogszabályi környezethez mely 2022 júliusban változott. Az előkészítő háttérmunkák nagyban zajlanak a már nagyobb teljesítményű napelemes erőművek tetőre való telepíthetősége kapcsán.

Gondolom, az energiaár-emelkedés nagyban hozzájárul egy ilyen jellegű beruházás megtérüléséhez. Ez a portfóliójuk régebben épült elemeire is érvényes?

Vannak 15 éves épületeink, nyilvánvaló, hogy ott nagyobb kihívás az utólagos felszerelés. Komoly statikai vizsgálatokat kell végeznünk annak felmérésére, hogy hova mit lehet telepíteni. Néha lehet képeket látni arról, hogy egyes épületeken szokatlan, látszatra random alakzatban helyezik el a napelemeket. Ennek a statika az oka.

A vadonatúj 14 ezer nm-es DC1-es épületben beszélgetünk, miközben a szervizút másik oldalán is építkeznek. Egy költői kép volt, vagy itt januárban valóban szántóföld volt?

Mindkét épület, tehát a most átadott DC1 helyén is szántó volt, és igen, januárban kezdődött a 14 ezer nm-es épület kivitelezése. Szemben velünk épül a DC2 első fázisa, 18 ezer nm-en, mögé pedig egy másik 18 ezer nm-es épületet terveztünk, az már közvetlenül az M0 százméteres védőzónája mellé épül majd. A telekméretből adódóan a DC2 mögé pedig még további 83 ezer nm-t tudunk majd építeni.

Mindenki arra panaszkodik, hogy drága és még így sem áll rendelkezésre elegendő építőanyag. Itt viszont most is folyik a kivitelezés. Hogyan tudták ezt megoldani?

Gondos előkészítéssel. Jónéhány kritikus elemet – ilyen például az acéllemez, a betongerenda, a dokkoló kapuk, vagy a hőszigetelés – előre megrendeltük.

Miért? Korábban senki sem akart készletezni, a just in time volt a jelszó. Vagy Önök tudták, hogy milyen turbulenciák jelentkeznek hamarosan a piacon?

Már tavaly ősszel jelentkeztek az első jelei annak, hogy egyes területeken hamarosan szűk lesz a keresztmetszet. Például az acél metrikus tonna ára 220 dollárra ment fel a néhány éve jellemző 80 dollárról. Tudtuk, hogy ez a teljes láncra ki fog hatni, ezért világszinten stratégiát váltottunk; megnéztük, hogy melyek azok az anyagok, amelyeknek a rendelési átfutási ideje 2-3 szorosára nőtt, ezeket előre megrendeltük úgy, hogy az építkezés megkezdésére már meg is érkezenek. Ha ezt nem tettük volna meg, nem lettünk volna képesek 8 és fél hónap alatt tető alá hozni az épületet.

Marad a tempó a DC2 esetében is?

Abszolút, talán még gyorsabbak is vagyunk. Az első ütem a legnehezebb – gondoljon csak az engedélyek beszerzésére, az infrastruktúra kiépítésére, tereprendezésre, a záportározóra, az olajleválasztóra –, de ezek megvalósítása a teljes területet szolgálja, tehát a további ütemek még gyorsabban épülhetnek.

Mennyire volt partner az önkormányzat?

Jók a tapasztalataim, folyamatos a kommunikáció. Az M0 másik oldalán, ahol szintén vannak raktáraink, a mi közreműködésünkkel zajlanak infrastruktúrafejlesztési projektek, ennek kapcsán kialakult egy jó színvonalú és hatékony együttműködés. Az engedélyeztetés nehéz, a hivatalok - közműszolgáltatók, építési hatóságok - érezhetően túl vannak terhelve. Ezen a téren is taktikát váltottunk; az engedélyeztetésnél segítünk pl. az eljáró járási építési hatóságnak azzal, hogy mi már előzetesen megkeressük a szakhatóságokat, beszerezve a szükséges hozzájárulásokat.