Az ellátási bizonytalanságok miatt a cégek az új szerződéseknél sok esetben sem a szerződött árat, sem a kivitelezési határidőt nem tudják garantálni. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a kormányhoz fordult segítségért. A szervezet több javaslattal is előállt, miközben a szakma keresi a költséghatékonyságot javító megoldásokat a száguldó áremelkedés kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. A kedvezőtlen hatásokat részben a digitalizáció segíthet enyhíteni.
Acél, bitumen, cement, szigetelés: a dráguló és egyre nehézkesebben beszerezhető, nélkülözhetetlen alapanyagokat még hosszasan lehetne sorolni. Az ÉVOSZ ezért azt kéri a kormánytól, hogy a keleti és távol-keleti piacokon kössön nagy volumenű államközi szerződéseket a folyamatos ellátás biztosítására. A szervezet javaslatcsomagjában az is szerepel, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fokozottabban ellenőrizze az iparágat, a tisztességes verseny szabályainak betartását. Az előre nem tervezhető drágulás a szövetség álláspontja szerint ellehetetleníti a szerződések teljesítését, ezért az ÉVOSZ azt is kéri a kormánytól, hogy a megrendelők is vállaljanak nagyobb részt a kockázatokból: a közösségi, állami közbeszerzéseknél legyen lehetőség a megállapodások módosítására az árváltozások kezelése érdekében.
Biztos pont a bizonytalanságban
Az építőanyagok kiszámíthatatlan drágulása a lehető legrosszabb pillanatban érte az iparágat, amely az idei, márciusi adatok szerint* a járvány okozta megtorpanás után, a lakásépítési, felújítási kedv élénkülésének köszönhetően éves összevetésben 4,3, a megelőző hónaphoz képest pedig 11,5 százalékkal növelte teljesítményét. Az építőipar szereplői az ágazatot évek óta sújtó munkaerő-hiánnyal küszködve kapacitásbővítéssel készülnek a növekvő igények kiszolgálására, miközben keresik a megoldásokat a költséghatékonyság fokozására. Ennek egyik lehetséges útja a digitalizáció.
„Az építőipari beruházók számára elsődleges szempont a költséghatékonyság, de a pandémia okozta bizonytalanság jelentősen megnehezítette a várható kiadások pontos tervezését, nyomon követését. Sokakban él az a tévhit, hogy az átállás a tervezési-, kivitelezési-, épületüzemeltetési folyamatok teljeskörű digitalizációjára drága volna, pedig valójában alacsony költségű, nagyon hasznos befektetésről van szó, amely a váltást követően nagymértékben hozzájárul a kiadások kiszámítható tervezéséhez, a beruházások költséghatékony lebonyolításához. A digitális szoftverek használatával megtakarított összegek átcsoportosíthatóak, akár munkabérekre, vagy egyéb, váratlan kiadásokokra, például az alapanyagárak növekedésének ellensúlyozására” – mondta Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője.
A Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint az építőiparban a termelői árak 2021 első negyedévében hét százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Iparági szereplők várakozásai szerint az építőanyag-kereskedők idén kénytelenek lesznek legalább további öt-tíz százalékkal drágábban adni a termékeiket. Az idehaza felhasznált alapanyagok mintegy negyede külföldről érkezik, ha pedig gyengül a forint, a beszerzés is nagyobb kiadással jár. Mindez az új lakások építésének és a régebbi otthonok felújításának költségeiben is lecsapódik, amire sürgősen megoldást kell találni.
PlanRadar
