• Novemberben az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 7%-kal nőtt az előző évhez képest, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 6.9% volt a növekedés a teljesítményben. Épületek építése főcsoportban 18.6% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 6.9%-kal volt alacsonyabb a termelés. 10%-os növekedéssel épületek esetében új szerződést 271 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1223 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 5%-kal magasabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 4%-os csökkenés után 169 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1621 milliárd forint volt, ami 5%-os éves megrendeléstömeg csökkenést jelent. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 III. negyedévében 22-28%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 5.2%-kal emelkedtek.
• A tavalyi év utolsó előtti hónapjában megugrott kissé az építőipar köszönhetően az épületek főcsoportban történő év végi átadásoknak, de továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-egy havi mozgásból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, miközben a makro trendek abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni a következő időszakot. A megkötött szerződésállományok alapján rövid-középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont iparági szereplők véleménye alapján viszonylag egyöntetűen az az irány, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág az idei év közepétől. A jelentősen megugrott anyag- és energiaárak, az ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslésünk szerint tavaly 5% volt az iparág éves növekedése, idén pedig kisebb visszaesés jöhet, de a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. A továbbra is dübörgő ipari és logisztikai építkezések mellett szerepe van a le nem állított állami fejlesztések jelentős befejező munkálatainak és az támogatott otthonteremtési illetve felújítási támogatásoknak is a jelenleg még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben szerepe van a meglévő szerződések átárazásának is. Azonban az alapanyagoknak a megfizethetőség határáig történő drágulása, a rapidan növekvő munkaerőköltségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a bejelentett csökkenő állami megrendelési volumen jelentős bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
Keresleti oldalról a hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon. Tavaly év eleje óta a kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján nem ritkán 25-30% körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű -, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak, amit a megrendelésállományok szintje még képes lehet ellensúlyozni azok kifutásáig.
Magyar Bankholding
