30%-os éves csökkenés után épületek esetében új szerződést 160 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1242 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 8%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 30%-os csökkenés után 159 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 2008 milliárd forint volt, ami 18%-os éves állománynövekedést jelent.
A februári megugrás után márciusban sem tört meg az építőipar növekedési trendje, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt. 2022 I. negyedévben 20.6%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 6.6%-kal. Az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is főként az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet rövid-középtávon továbbra is erős az iparágban, viszont a jelenlegi rekordmagas rendelésállomány kifutásával lassulás érkezhet az iparág életébe a jelenlegi árszintek következményeként
Jelenlegi várakozásunk szerint idén 14% körüli lehet az iparág növekedése, idén minden bizonnyal erős éve lesz az iparágnak, azonban az alapanyagellátás jelentős problémái, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a munkaerőhiány miatt a jövő évtől jelentős a bizonytalanság a pályában. A dübörgő ipari, logisztikai és irodaépítések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi erős keresletben, és a kilátásokat tekintve a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. A szoros határidőkhöz kötött 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5%-os újlakás ÁFA, a CSOK támogatások illetve az illetékmentesség is tovább fűti az ingatlanpiacot idén év végéig, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra is csúcs közelben tartózkodnak az emelkedő kamatok mellett is – de a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen ilyen kamatszintek mellett -, és a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások is erősödnek az inflációs környezetben.
Az évkezdet alapján várhatóan erős éve lesz a hazai építőiparnak a beszerzési problémák és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is – így GDP-hez való hozzájárulása is érdemi lehet -, azonban az alapanyagok árai és hiánya, a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése fékezőerővel bírhat középtávon a beruházási kedv csökkenése miatt, de a jelenlegi szerződésállomány várhatóan elégséges kapacitást köt le a következő másfél évben. Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, tavaly év végére 10-15%-os árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők, viszont az idei év elején a várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkák a 25% feletti áremelkedések sem a negatív globális fejleményekre hivatkozva. Így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett.
Magyar Bankholding
