33%-os éves növekedés után épületek esetében új szerződést 302 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1292 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 4%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 25%-os csökkenés után 136 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 2127 milliárd forint volt, ami 20%-os éves volumennövekedést jelent.

Láthatóan továbbra sem tört meg az építőipar növekedési trendje, májusban még erősíteni is tudott az iparág, és bár látszanak a lassulás és a beszerzési problémák jelei, egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni. Eközben a problémákat jelzi, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt 2022 I. negyedévben 20.6%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 6.6%-kal. Az építőipar alapvető problémája továbbra is az elszabaduló anyaghiánnyal, munkaerőhiánnyal és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is az ellátási lánc problémák, az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet a szerződésállományok alapján továbbra is erőteljes.

Jelenlegi várakozásunk szerint idén 10% felett lehet az iparág növekedése, az idei évben minden bizonnyal még erős éve lesz az építőiparnak, a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.

A dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a kilátásokat tekintve a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. Az állami támogatási programok tovább fűtik az építőipart és az ingatlanpiacot idén év végéig, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra erős szintet mutatnak - de a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a kialakuló kamatszintek mellett -, és egyelőre a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások is erősödnek a megugró inflációs környezetben.

A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján a tavaly év közepi megugrás után az év végére 10-15%-os árcsökkenést mutattak, viszont idén tavasszal a várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkák a 25% körüli vagy akár ezt meghaladó emelések sem a negatív globális fejleményekre hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások ellehetetlenüléséhez és az új megrendelések csökkenéséhez. Így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett.

 

Magyar Bankholding