Nemrégen Munkácson az ukrán hatóságok egy üzemszerűen működő okirat-hamisító műhelyre bukkantak, és foglaltak le nemzetközi fuvarozáshoz használatos útengedélyeket, hamis forgalmi iratokat, vámokmányokat. Több kamionos is megerősítette, hogy az okirat-hamisítók leleplezés után már ismét megjelentek ilyen dokumentumok.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérdésünkre azt a választ adta, hogy a hatóság nyilvántartásai szerint sem 2016-ban, sem 2017-ben nem követtek el ukrán, illetve török fuvarozók "útengedélyekre vonatkozóan közokirat-hamisítást". Csakhogy a magyar fuvarozók ilyet nem is állítottak. Ők okirat-hamisító bűnözőkről beszéltek. A NAV válaszából nem derült ki egyértelműen, hogy találkoztak-e hamis út-, illetve forgalmi engedélyekkel, egyéb hamis dokumentummal, vagy sem.
Azt azonban a vámhatóság is elismerte, hogy ukrán fuvarozók esetében "a bilaterális engedélyek szabálytalan felhasználása, valamint a CEMT multilaterális engedélyek használatára vonatkozó előírások megsértése volt jellemző". Magyarán egyebek mellett bevett gyakorlat, hogy egy engedélyt több fuvarozó is felhasználta.
Tavaly áprilisban ellenőr-csoportot állított fel a szaktárca. A 130-as létszámra tervezett "kommandó" tavaly még csak 72 ellenőrrel tevékenykedett és több százmillió forintos bírságot szabott ki. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) javaslatára is megváltoztatott jogszabályoknak köszönhetően most már Magyarországon is vissza lehet tartani addig az érintett kamiont, amíg a sofőr ki nem fizeti a bírságot.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) két hét után sem érkezett válasz azokra a kérdéseinkre, hogy mennyi útengedélyt adnak ki egy évben harmadik országbeli fuvarozóknak, tervezik-e a kiadott engedélyek számának korlátozását, a szigorúbb ellenőrzést.
A harmadik országbeli fuvarozók ugyanis nem Magyarországon adóznak, s a bevételeiket is nagyobb részt a saját hazájukban költik el. A hamis, valamint a több kamionos által használt fuvarengedély után pedig nem, vagy csak egyszer fizetnek.
Különböző becslések vannak azzal kapcsolatban, hogy mekkora bevételkiesést okozhat a költségvetésnek a hamis, illetve a szabálytalan útengedély-használat. Pontos számot a dolog természetéből adódóan senki nem tudott mondani, de milliárdos nagyságrendről lehet szó. Nemcsak az állam jár rosszul, de főleg a kis- és közepes hazai vállalkozások is, amelyek 1-20 kamionnal végeznek főként nemzetközi fuvarozást. Az ukrán, fehérorosz, szerb, illetve török kamionosok ugyanis a magyar fuvarozóknál jóval olcsóbban dolgoznak. Az sem ritka, hogy már a Magyarországon belüli fuvart is harmadik országbeli kamionos végzi - panaszolták a kamionosok.
Nem csoda, hogy egyre több kolléga "dobja el" a kamionja kulcsát és hagy fel a fuvarozással, vagy vállal munkát Nyugat-Európában, mert alkalmazottként nagyobb jövedelemre tesz szert, mint önálló vállalkozóként - mondta Szabó Kálmán.
Azt Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára sem vonta kétségbe, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor hamis fuvarengedélyt használ egy harmadik országbeli kamionos. Azonban úgy vélte, ez nem tömeges jelenség, sőt a 10 hónappal ezelőtt felállított közúti ellenőri csoport munkájának már most látszik a visszatartó ereje.
A szakember is létező gondnak nevezte a mikro- és kisvállalkozások "lemorzsolódását", aminek többek között az erős verseny is oka. Mind a nemzetközi, mind a hazai fuvarozási piacot gyors átalakulás jellemzi, ezért rugalmasnak kell lenni és szemléletváltásra van szükség - tette hozzá. Gyakran apáról fiúra szálló a nemzetközi fuvarozást végző kis cégeknek 1-2 kamionnal nehéz eredményesnek lenni a nemzetközi színtéren, viszont a belföldi fuvarozásban a kisebb cégek sokkal több lehetőséghez juthatnak, ha kamionjaikat kisebb teherbírású járművekre cserélik – mondta a főtitkár.
MLSZKSZ
