Az építőipari alapanyagok gyártója, a Mapei Kft. 7800 személy bevonásával készült felmérésének* eredménye a bizalmatlanság egyik okaként a kontármunkából fakadó károkat jelölte meg. A hozzá nem értés miatt keletkezett veszteségek összegének átlaga országosan ugyan csökkent valamelyest az elmúlt évben, de még igy is kiugróan magas, elérte a 738 ezer forintot. A bizalom erősítése és a károk megelőzése azért is kulcskérdés, mert a kutatás szerint az ágazati szereplők jelentős többsége, csaknem háromnegyede úgy látja, hogy inkább rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban. A megoldást a digitalizáció jelentheti.
A kutatás készítői megalkottak egy mérőszámot, az Építőipari Bizalmi Indexet. A résztvevők maximum 5 csillaggal értékelhették a szakemberek munkáját, ezekből a válaszokból számították ki az eredményt egy-egy szakterületen. Az egy évvel korábbi 3,53-as értékhez képest a mostani, 3,62-es főindex némi javulást mutat, de összességében közepes bizalmi szintet jelez. A legjobb értékelést a megelőző évhez hasonlóan a villanyszerelők kapták, 3,98 csillagot, a legrosszabbul a generálkivitelezők teljesítettek, 3,32 volt az indexük értéke.
A kontármunka károsultak aránya 21 százalék, vagyis minden ötödik válaszadó számolt be valamilyen, a szakszerűtlen munkából fakadó anyagi veszteségről. Ez első ránézésre kiugróan soknak tűnhet, pedig valójában számottevő, 8 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A kontármunka aránya régiónként eltérő. A legmagasabb Budapesten, 26 százalék és Közép-Magyarországon, 25 százalék, a legalacsonyabb, 17 százalék az Észak-Alföldön. A közép- és nyugat magyarországi régiókban emelkedett a kontárok okozta károk összege, míg Budapesten és Kelet-Magyarországon csökkent. Az átlagos kárösszeg továbbra is kiugróan magas Közép-Magyarországon, 1,12 millió forint. Ennél lényegesen alacsonyabb, 470 197 forint az észak-alföldi régióban.
Az elégedett megrendelők együttes aránya nem változott: 23 százalék jónak, 36 százalék mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját. A 60 százalékos elégedettségi arány javításának egyik hatékony eszköze lehet a digitalizáció.
„Bár sokan –tévesen– a nagyvállalatok számára elérhető eszköznek tekintik, az építőipari folyamatok pontos nyomon követését biztosító szoftverek használata már a kisebb építkezéseknél, felújításoknál is megtérül. A könnyen kezelhető, jól áttekinthető digitális megoldásokkal elkerülhetőek az áldatlan viták a megrendelők és a kivitelezők között, ráadásul nincs szükség nagyobb beruházásra, elegendő egy okostelefon, hogy mindenki naprakészen lássa, követhesse, hol tart a munka, hol van elmaradás, hol kell javítani a hibákat, hol történt mulasztás. Kis befektetéssel nagy gondokat lehet elkerülni a szoftverek használatával” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.
A bizalom erősítése, a kontármunka okozta károk mérséklése azért is fontos, mert a kutatás eredménye szerint a válaszadók 71 százaléka borúlátóan értékeli az ágazat jövőjét. Mindössze a megkérdezett építtetők 12 százaléka gondolja azt, hogy jó irányba tart az építőipar. A kilátásokat a szakemberhiány, az emelkedő építőanyagárak és vállalási díjak, a kontármunka és a rossz tapasztalatok együttesen rontják.
PlanRadar
