• Áprilisban 3.2%-kal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Épületek főcsoportban 1.2% volt a csökkenés, az egyéb építmények esetében pedig 11.4%-kal volt magasabb a termelés, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 5.9% volt a csökkenés a teljesítményben. 43%-os éves növekedés után épületek esetében új szerződést 204 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1222 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 9%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 25%-os növekedés után 196 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 2170 milliárd forint volt, ami 21%-os éves állománynövekedést jelent.
• Láthatóan továbbra sem tört meg az építőipar növekedési trendje, és bár látszanak a lassulás és a beszerzési problémák jelei, de egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni. Eközben a problémákat jelzi, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 I. negyedévben 20.6%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 6.6%-kal. Az építőipar alapvető problémája továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is főként az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet a szerződésállományok alapján továbbra is erőteljes az iparágban, viszont a jelenlegi állomámy kifutásával lassulás érkezhet az iparág életébe a jelenlegi árszintek következményeként.
Jelenlegi várakozásunk szerint az idei évben 10% felett lehet az iparág növekedése, idén minden bizonnyal még erős éve lesz az építőiparnak, a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban, ami nem indokolatlan a jelenlegi kivitelezési költségszintek mellett. A dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a kilátásokat tekintve a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. A szoros határidőkhöz kötött állami támogatási programok tovább fűtik az építőipart és az ingatlanpiacot idén év végéig, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra erős szintet mutatnak - de a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a kialakuló kamatszintek mellett -, és egyelőre a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások is erősödnek az inflációs környezetben. A kivitelezési költségek piaci információk alapján a tavaly év közepi megugrás után tavaly év végére 10-15%-os árcsökkenést mutattak, viszont idén tavasszal a várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkák a 25% körüli vagy akár ezt meghaladó emelések sem a negatív globális fejleményekre hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások ellehetetlenüléséhez és a megrendelések csökkenéséhez. Így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett.
Magyar Bankholding
