2019 elején egyre több aggály merült fel a tőkepiac változékonyságát, illetve az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségeknek, valamint a Brexitnek a globális GDP-re gyakorolt esetleges hatását illetően. Annak ellenére, hogy a logisztikai ingatlanpiac a 2018-as évet erősen zárta, a növekvő aggályok az év elején ismét elkerülhetetlenül vezetnek a kérdéshez: mit várhatunk 2019-ben?
Először is: az európai logisztikai ingatlanpiacok jelentős lendületet vettek 2018-ban, ami a további bővülés esélyét vetíti előre 2019-re is.
Európa egészét tekintve a nettó tényleges bérleti díjak mintegy 4,5%- kal nőttek 2018-ban, és hasonló fellendülésre számíthatunk 2019-ben is – ez az eddigi legmagasabb érték a századforduló óta, amikor a valódi pán-európai logisztikai ingatlanpiac egyáltalán kialakult. 2018-hoz hasonlóan a bérleti díjak növekedése a tartós mérsékelt bővülést követően várhatóan ismét elsősorban a kontinentális piacokon – többek között Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Csehországban és Olaszországban – jelentkezik. Bár az elmúlt néhány évben is előfordult, hogy egyes régiókban nőttek a bérleti díjak, 2019-ben a kontinentális piacok túlnyomó részén a bérleti díjak jelentős emelkedése várható.
Másodszor: egyszerre több tényező erősíti a piacok további bővülését.
A piaci alapok erősek, a bérlői várakozások pozitívak, a kereslet élénk, a kínálat fegyelmezett, kevés a rendelkezésre álló építési telek és rekord alacsony az üresedési ráta. A kereslet várhatóan továbbra is erőteljes marad, és előreláthatólag fennmarad a bérelhető alapterületek alacsony aránya Európában.(1) A változás az e-kereskedelem és a Last Touch® térnyerésének köszönhetően az elkövetkező években várhatóan tovább gyorsul. Másodszor: a bérleti díjak a korábbi viszonyítási alapokhoz és a pótlási költségekhez képest a legtöbb piacon még mindig alacsonynak számítanak. Csak a bérleti díjak emelkedése alapozhatja meg az új építkezéseket. Harmadszor: az emelkedő építési költségek és telekárak hatására nőnek a pótlási költségek, ami hatással van a fejlesztési hajlandóságra és a piacok nagy részén felfelé hajtja a bérleti díjakat.
Harmadszor: a növekedés átterjedt a kontinensre.
A 2018-ban indult trend értelmében a bővülés az Egyesült Királyságból átterjed a kontinensre. Három-öt évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt az európai növekedés elsődleges helyszíne. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság dacára egészséges kereslet mutatkozik ezen a piacon, és alacsony az üresedési ráta. A kontinensen a bővülő piacok két típusát fgyelhetjük meg. Az egyik: a bérleti díjak erőteljesen emelkednek egyes érett piacokon (pl. München, Dél-Hollandia, Göteborg, Prága). Ezeken a piacokon a korábban elkezdődött növekedés előreláthatólag 2019-ben is folytatódik. A piacok másik típusába tartozó régiók – többek között Párizs, Varsó, Szilézia és Milánó – a bérleti díj-ciklus korai szakaszát élik meg. A bérleti díjak emelkedése ezeken a piacokon alacsony bázisról indul, és így a kedvező piaci feltételeknek köszönhetően 2019-ben jelentős potenciált tartogat. Ezeknek a piacoknak a nagy részén már 2018-ban is jelentős bővülés ment végbe.
Növekvő nyugtalanság.
A tőkepiaci változékonyság, a kereskedelmi feszültségek és a Brexit hatással lehetnek a gazdaság egészének és végső soron az európai logisztikai piacnak a fejlődésére. Azonban az európai piacot strukturális keresleti tényezők pl. az ellátási láncok átalakulása és a növekvő alkalmazási szintek hajtják előre. Ezek a strukturális tényezők az elmúlt évtized folyamán nagyrészt izolálták ezeket a kockázatokat; ez a trend már hosszabb ideje megfgyelhető. 2007 óta az európai logisztikai ingatlanpiac 75%-kal bővült, miközben a gazdaság 10%-os bővülést produkált.
A logisztikai ágazat növekedése előreláthatólag nem áll meg 2019-ben.
Különféle strukturális tényezők, köztük az e-kereskedelem, az urbanizáció és az ellátási lánc átalakulása várhatóan az intézményi logisztikai ingatlanok iránti kereslet bővülését eredményezik a gazdasági ciklus bármely szakaszában. A strukturális változásokkal párhuzamosan az ügyfelek pontosan mérlegelik, hogy a hálózat teljes költségén belül mekkora súlyt képviselnek a szállítással, az ingatlannal és a munkaerővel kapcsolatos költségek – a hosszú távra tervező ügyfelek előszeretettel alkalmazzák ezt a legjobb gyakorlatot. Az ellátási lánc optimalizálása gyakran foghíjbeépített logisztikai ingatlanok kihasználását igényli a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése és a költségek csökkentése érdekében. Ez összességében pozitív fejlemény az ingatlanpiac szempontjából, amely az ellátási lánc teljes költségének mindössze 5%-át teszi ki. A Prologis Research által nemrégiben készített tanulmány kimutatta, hogy a szállítási és munkaerő-költségek terén elért minden 1%-nyi megtakarítás a logisztikai ingatlanok után fzetendő bérleti díj 15-20%-ának felel meg. Ennek megfelelően a kereskedelmi ingatlant költségtényező helyett joggal tekinthetjük értékteremtő tényezőnek. Tőkepiaci szempontból az alacsonyabb kapitalizációs ráta és elsődleges megtérülési követelmények módosítják a fejlesztési egyenletet, azaz a bérleti díjak emelkedését ösztönzik. A fentiekben felsorolt tényezők az építési telkek – különösen foghíjbeépített helyszínek esetén – csökkenő arányával párosulva hosszú távon ösztönzik a piac bővülését.
Összefoglalva: 2019-ben erőteljes bővülésre számíthatunk.
Bár az európai logisztikai piacokon – különösen a városi foghíjbeépített területek esetén – előreláthatólag a bérleti díjak emelkedése ösztönzi a bővülést, a politikai vagy gazdasági kockázatok megzavarhatják az előrejelzéseket. A piaci körülmények továbbra is kedvezők, a jó kilátásokat különösen a strukturális keresleti tényezők támasztják alá. A 2018-as bővülést követően a folytatódó urbanizációnak, az e-kereskedelem térnyerésének és a Last Touch® iránti keresletnek köszönhetően az európai logisztikai ingatlanpiac lendülete várhatóan 2019-ben is töretlen marad.
Prologis
